Start

Régóta kacérkodom már egy saját blog indításán, hiszen amúgy grafomán teremtményként kevésbé sikerült kiélni ezen hajlamomat. Terveim szerint nagyrészt az ékszerész szakmámról és egyéb kreatív tevékenységeimről fogok írni, de biztosan lesz majd benne jócskán szó gasztronómiáról, az élet édes és sós oldaláról.
Család? Igen, természetesen! Ők hárman, -akik a legszűkebb halmazba tartoznak,- sem fognak kimaradni, hiszen mindennapjaim mozgatórugói. Jó- és rosszkedvem, energiám működése legfőképpen a szerint változik, hogy a velük alkotott egység mennyiben nyugalmas, aktív, sérült, élettel teli.
Elindítom ezt a naplót saját ösztönzésem miatt is, hiszen Anna Sára (4) és Boldizsár (3) óvodába kerülésével most ismét új rendszert kell találnom a hétköznapok megszervezésére. Úgy érzem, ha napról- napra leírom a megvalósítandó terveket és célokat - volumenjüket tekintve legyenek rövid vagy hosszú távúak-és kilököm a nagy nyilvánosság elé, akkor ha nem is kőbe vésett szavakká válnak, de mindenképpen rögzülnek és talán már másnap aktív cselekvéssé válnak. Szükségem van arra, hogy valamilyen órarendre váltsam azt a rutint, amit eddig a gyerekeim szükségletei óramű pontossággal beosztottak.
A nevem Benkő Krisztina, 35 éves vagyok 2 csodálatos tünemény anyukája. Férjemet még Pécsen ismertem meg, akkoriban olasz szakos bölcsészként tanultam ott. (Itt kell megjegyeznem, hogy azt hiszem szánok majd egy bejegyzést azon fontos helységekre melyek meghatározó szerepet töltöttek be az életemben, Pécshez fűződő viszonyomat itt most nem részletezném.)
Pályaelhagyó vagy inkább pályamegtaláló lettem és az egyetemi évek alatt elkezdtem az aranyműves szakma kitanulását, majd követték az ehhez kapcsolódó speciális területek. Ékszerbecsüs, drágakőszakértő, drágakőfoglaló is lettem. Amikor 2004-ben megszületett a kislányom Anna Sára, majd rá nem sokkal később fiam Boldizsár, teljesen felhagytam a szakmám gyakorlásásval. Én nem tudtam összeegyeztetni a két kicsi mellé a munkát is. Olyan intenzív 4 évet töltöttem itthon, hogy én mást nem hiányoltam mellette. Ez egy új topic témája lehetne. Karrier és/vagy gyerekek. Azt hiszem lennének hozzászólások...
Most Szentendrén élünk, egy a szakmám szempontjából ideálisnak tűnő városban. A műhelyemet most indítom újra a saját házunkban, ezzel rugalmas időbeosztást teremtve magam és családom számára.
Szeretnék ismét nőies, egyedi ékszereket készíteni. Az ötvösség alkamazott művészet. Szép, hordható, modern ékszerek kerüljenek ki ismét az ékszerműves műhelyből. Hónap végéig adtam magamnak időt arra, hogy a szerszámok, és gépek újra életre keljenek. Már el is érkeztünk az első fontos célhoz.

Az sem elhanyagolható tényező, hogy új évet írunk, hát talán nem véletlen, hogy most fogtam bele az írásba. Bíztató kezdet, nem igaz?